Mellékvese fáradtság tanácsadás

- állapotfelmérés beszélgetéssel

- mellékvese fáradtság, mint állapot ismertetése

- személyre szabott terápia idejének és módjának ismertetése

- időtartam: kb. 1 – 1,5 óra

 

A mellékvese fáradtság tünetei:

• indokolatlan súlygyarapodás kifejezetten a has tájékán

• krónikus fáradtság, kimerültség érzése (kielégítő mennyiségű) alvás ellenére is)

• gyakori influenza-szerű megbetegedés, hosszadalmas felgyógyulási idővel (gyenge

immunrendszer)

• stresszes helyzetben reszketés

• alacsony nemi vágy

• szédülés, bizonytalanság érzése amikor ülő vagy álló helyzetből felegyenesedik

• gondok az emlékezéssel, memóriával

• reggelente nagyon kevés energia, nehézkes felkelés és délután 3 óra körül újra energiahullámvölgy

• étkezés után nagyságrendekkel jobban érzi magát

• este 9-10 óra magasságában elgyengítő fáradtság jellemző, mégsem megy aludni

• a reggeli kávé nélkül képtelen elkészülni, dolgozni, élni

• kóroson sós és édes ételek kívánása

• erős PMS tünetek menstruáció el?tt, a menstruáció nagyon bőséges és a vérzés 4. napján

abbamarad, majd az 5. vagy 6. napon erőteljesen újrakezdődik

• ok nélküli tarkó és hátfájás

• komoly gondot okoz a reggeli felkelés

• szórakozott, nem tud még fontos dolgokat sem észben tartani

• enyhe depresszió

• érzékenység

• önbizalomhiány

• indokolatlan aggodalmaskodás

• étel és légzőszervi allergiák

• letargia és általánosan alacsony energiaszint

• megerőltetésnek érzi a mindennapi teendők elvégzését

• stressz t?rési és kezelési hatékonysága rendkívül alacsony

• száraz és elvékonyodott bőr, hajhullás

• pajzsmirigy alúlműködés tünetei

• inzulin rezisztencia

• menstruációs gondok, PMS (ösztrogén dominancia)

• koncentrációs gondok

• ovuláció hiánya

• alacsony testhőmérséklet (végtagfázás)

• idegesség, türelmetlenség

• túlzott aggodalom

• alvászavar (éjszakai megébredés)

• pánikrohamok, szorongás

• palpitáció (gyors vagy szabálytalan szívdobogás érzése)

• váltakozó székrekedés és hasmenés

• emésztési zavar (dyspepsia)

• nem tudja tartani az iramot az élete folyásával

• fényre való érzékenység

• nincs állóképesség, edzés után nehezen tud regenerálódni

• alig bír felgyógyulni betegségekből és már jön is a következő

• alacsony vérnyomás

• krónikus gyulladások

• nincs lelkesedése semmiért az életében


Minél több tünet teljesül egy adott betegnél, annál nagyobb az esélye, hogy mellékvese fáradtságról van szó esetében. Bizonyos és csupán kevés kiragadott tünet teljesülése esetén azonban, mint pl. alacsony hőmérséklet és hajhullás, - szó sincs mellékvese diszfunkcióról.

Ezen tünetek és jelek jelenléte valójában egy hosszú, elhúzódó stresszes időszak következményei, mondhatni végeredményei, amikor is a szervezet nem bírt tovább megbirkózni a rengeteg stresszel. Amíg a stressz az elménk és tudatunk számára egy megfoghatatlan dolog, addig testünk számára egyáltalán nem az. Azon képességünk, mellyel képesek vagyunk kezelni a stresszt, legyen az testi vagy lelki eredet), alapfeltétele az életnek és az egészségnek.

Az emberek többsége még a stressz fogalmával sincsen tökéletesen tisztában vagy pontosabban

fogalmazva azt hiszi, hogy tudja mi az a stressz és sokszor mégsem… És olyan emberek is vannak, akik azt hiszik, hogy van stressz-mentes élet, pedig nincs, a titok a stressz kezelésében rejlik!

Lássuk egy pillanat erejéig a stressz alapjait (Selye professzor kutatási eredményei alapján):

Stressz fogalma: a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent. A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek min_sülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

Selye professzor szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni ”jó” és ”rossz” stresszt:

- eustressz: jó stressz, erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet.

- distressz: rossz stressz, ártalmas, kellemetlen. Intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztés,

megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi.

A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat. Mint mindenben, itt is az egyensúlyon van a hangsúly!

Selye János nevéhez fűződik a stressz-koncepció leírása. Szerinte nem-specifikus károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakasza:

1. az alarm, vagy vészreakció

2. az ellenállás fázisa

3. majd a kimerülés állapota.

Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója. A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben. A stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású.


A mellékvese-fáradtságnak igen szerteágazó, nem-specifikus tünetei vannak, melyek mégis súlyosak lehetnek és a normál életvitelt negatívan befolyásolhatják. Ezen állapot (de akár betegségnek is hívhatnánk) mindig lassan, alattomosan alakul ki. De hogyan?

Azt mindannyian tudjuk, hogy a stressz öl vagy beteggé tesz, de mi itt a pontos mechanizmus, mi miért és hogyan történik addig, amíg valakinél ki nem alakul a mellékvese fáradtság?

Kezdjük az elején: mi az a mellékvese?


A mellékvese a gerincesek páros belső elválasztású mirigye, melyen megkülönböztetünk kéreg- és velőállományt. A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv, köze még sincs a veséhez. (Tisztességesen mindig többes számban kellene beszélnünk a mellékvesékről, hiszen páros szerv, de gyakorlatban az egyszerűség kedvéért vagy szimpla lustaságból csak mellékvesének hívjuk.)

A kérge a hormonális rendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik (mi a kéreg állománnyal fogunk foglalkozni).

A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére:

Mineralokortikoidok (legfőbb: aldoszteron): a szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. A nátriumion megőrzését és felvételét, következményes víz- és kloridion-visszatartást, valamint a káliumion és a hidrogénion kiürítését okozzák, így a vérnyomásunkat és a vízháztartásunkat szabályozzák. A Stressz növeli az aldoszteron kibocsátást, ami nátrium visszatartást okoz, ami pedig ödémát és magas vérnyomást. Közben a kálium és a magnézium szintek csökkenésbe kezdenek, és mivel a magnézium több, mint 300 enzim reakcióban veszt rész a testben, ez a magnézium hiány olyan patológiai állapotokhoz vezethet, mint a szívritmuszavar.

Glukokortikoidok: többek között szabályozzák az anyagcserét, fokozzák a katekolaminok hatását, csökkentik a csontképződést és a sejt-közötti tér fehérjéinek termelődését, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében. A legfontosabb glukokortikoid a kortizol. Amikor stressz alatt vagyunk, szervezetünk kortizol előállítására kényszerül annak érdekében, hogy felkészülhessünk a minket érő stresszre. Ha a kortizol szintünk túl alacsony, nem leszünk képesek megbirkózni a stresszel. Ezért van az, hogy a kortizolt „stressz-hormonnak” is hívják.

Nemi hormonok (főleg androgének): kis mennyiségben, az összes nemi hormonunkat képes el?állítani, de leginkább az androgéneket. Ezek az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulásában vesznek részt. A DHEA-t viszont, ami egy gyengén androgén hormon igen nagy mennyiségben állítja elő a mellékvese kéreg. A mellékvese kéreg működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.

 

Progeszteron hiány mellékvese-fáradtságnál

Amennyiben nincs elegendő progeszteron a szervezetben, úgy veszélybe kerül a kortizol termelődés is…

A kortizolnak számos létfontosságú feladata van stresszhelyzetben az emberi szervezetben, annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stresszhatás alatt:

• Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat

• Szabályozza az inzulint és a glükózt

• Immun funkciókat

• Válasz a gyulladásokra

• Szabályozza az anyagcserét

A kortizol egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban. Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.

 


 

 

Üzenet

„Akik természetfölötti képességekkel rendelkeznek, egyszerűen engedték, hogy megszűnjön néhány korlát, amit saját maguk szabtak ki önnön tudatukra.”

(A Course in Miracle)

Free template 'Colorfall' by [ Anch ] Gorsk.net Studio. Please, don't remove this hidden copyleft!